Erdélytúra, 2. nap – a kitartás és toleranciaküszöb próbája

Augusztus 5., vasárnap

Algyógy – Bózes – Bakonya – Cseb – Zalatna – Ompolygyepű – Ompolymező – Metesd – Tótfalud – Sárd – Gyulafehérvár    (66.8 km)

 Kukkurikúúúúú! Ééééébresztőőőőő!

Pál, Kata, Péter (Piri, Feri, Sári, Zoli és még harminc ember), jó reggelt! Szólt az ébresztő az Élő Erdély Egyesület VIII. Honismereti Bringatúra második napjának reggelén.


A társaság az előző napi megpróbáltatások ellenére frissnek és tettre késznek mutatkozott, voltak önkéntesei a reggeli szendvicskészítésnek, ébresztgető noszogatásnak is.

Bemelegítés!!!!

Tamás technikája évről-évre fejlődik, újabbnál újabb gyakorlatokat iktat be a feladatsorba.

„Sas-plie” – mozdulattal próbáltunk elszállni, de megrögzött bringások révén úgy döntöttünk, hogy a földi, már beidomított szamarainkat választjuk.

A napi adag Algyógyról eljutni Gyulafehérvárra. Első utunk a csebi kocsmába vezetett. Igaz, eddig a célpontig sem volt akadálymentes az út, volt, aki kitartóan tekert a meredek oldalon is, de voltak bátrak, akik tolni sem átallottak.

A kis falu kereskedelmi egységét fenntartó család az éhes szájakat egy-kettőre virslivel tömte be, amivel használt is, de ártott is a csapat teljesítőképességének, ugyanis tele-hassal a szerpentinek nem olyan izgalmasak.

A pihenő után indultunk Zalatnára. A katolikus és református templomot, elhagyatott udvarházat Legendi Géza képzőművész mutatta be, aki nem mellékesen Csíkdánfalváról származik.

Az 1974-ben, nyersanyag bányában dolgozó testvére unszolására Zalatnára költözött akkori segédtanár, jó fizetés igéretére és persze a szerelem közbejárásával ittragadt. Feleségével, a családban azóta is magyarul beszélnek, de fia, Levente, aki Kolozsváron ragadt az egyetemi évek után, már nem vágyik vissza  a szülőfaluba.

A festő elmondása szerint a remény bujkál az itt lakók elől, sem a magyar közösség – ami igen csekély és hitetlen -, sem a román közösség előtt nem villog fényes jövő.

Ompolygyepű irányába vettük tovább az irányt, a zalatnai áldozatok emlékmű környékének megtisztítása, megkoszorúzása volt a következő vállalt feladat. Foreszt felolvasta a szövegkönyvből, amit a helyről tudni nemcsak érdemes, de kötelező, és azután elkészült a csoportkép. Élő Erdélyes polóban.

A csííííííííííííííííz után a hegyre-harcos népre lejtős, lankás ereszkedők vártak, élvezet volt tekerni, a bringa ment magától. Sárd volt az úti cél.

Ez a település, a Riska által készített programfüzet alapján, Gyulafehérvártól mintegy 8 km-re található. Fontos település, hiszen itt ágazik el az út Hegyalja (Magyarigen, Boroskrakkó), illetve az Ompoly forrásvidéke (Zalatna, Abrudbánya) felé. A magyar faluközösség a reformáció alatt protestánssá lett (1564). Korábban a gyulafehérvári római katolikus püspök téli rezidenciája, illetve püspöki temploma volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmával, több mint 50 személyt öltek meg a román népfelkelők, aminek következménye az elvándorlás volt. Sárd Gróf Teleki Sámuel birtoka volt, így a magyar korai felvilágosodás települései között ott találjuk nevét. Az erdélyi Hegyalja egyik fontos településeként, még hosszú ideig vezető szerepet töltött be. Önálló lelkésze 1940-es évekig volt, amikor is a gyülekezet, társegyházközségként a Magyarigeni Református Egyházközséghez csatlakozott. Életében mindvégig meghatározó szerepet játszott a szőlőművelés. Erre és a vidéken átvonuló bor útjára utalt helyismertető beszámolójában ………..lelkész.

A románkori bazilikát a XIII. században építették, amely a XVIII. századig számos átépítésen ment át. A települést 1238-ban említik először a források, olyan településként, amely az erdélyi katolikus püspökség tulajdonában állt, a szász telepesekkel együtt, akiknek jogait és kötelességeit 1295-ben foglalták oklevélbe. 1563 után a szász és magyar lakosság a reformáció kálvini változatát fogadta el. A templom első átépítése a XIV-XV. században történt, amikor a templombelső és külső a gótika ízlése szerint lett átalakítva. Az építés, illetve átépítés anyaga a magyarigeni kő. A románkori bazilika szentélyének jelentős átépítése a XV. században történt, amikor poligonális, sokszögű szentélyt alakítottak ki az építők. A templom jelentős átépítése a XVIII. században történt, amikor a hajót lerövidítik és egy olaszos hangulatú templomtornyot építenek, széki Teleki Sámuel patronálása alatt. A templom háromhajós, két oldalhajóját a főhajótól barokkos tagolódású oszlopok választják el, amelyeket a XVIII. századi átépítés folyamán helyeztek el. Az északi és déli gótikus kapuzatainak maradványai másodlagos helyzetben vannak befalazva a jelenlegi bejáratok mellett. A templombelsőt a református, kálvini hitelvek szerint rendezték be; kőszószékét Fratelli Menardi itáliai kőfaragómester készítette. A templomot ovális alakú erődítmény veszi körül, amelynek északi részén lőréssel és egy emelettel ellátott négyszögű, zömök kaputorony található. Ennek építése a vártemplom defenzív szerepét volt hivatva erősíteni. A kaputorony bejárata félköríves, belső szemöldökívén a Báthory család reneszánsz farkasfogas címerében a Stephanus Bathory név S. B. iniciáléi vannak bevésve.

A templom erődítése a XV.-XVI. században történt. Úgy a templom, mint az erődítmény számos gótikus elemet őrzött meg, mint például a kapuzatok másodlagosan elhelyezett kőfaragványait és a kaputorony faragott kőablakait, papi ülőfülkéjét és szentségtartót.

Sárdról már csak nyóóóóóóc km volt a távolság a gyulafehérvári szállásunkig. Útközben helyi zöldségtermesztőkbe is botlottunk, a kertjükben termett paradicsomot, paprikát, hagymát kínálták kapujuk előtt, de kontrasztnak ott volt a külváros szélén sorakozó luxus-villák tömkelege, ahol ízlés híján és sok-sok pénzből nagy haciendák mellett vezet el az út.

Élvezetes volt biciklivel a vár környékét, ha futólag is, de bejárni. A finom pálinka és ízletes vacsora után, azoknak, akik nem írtak blogot a városnézés luxusa is kijárt.

Mi nem azok közé tartozunk. Mi, elmentünk lefeküdni.

Csáóóóóó.

Blog: a narancssárga csapat – Bea, Meci, Cseri, Süni, Don Oszkó, Putza

Fotók: Putza, Süni, Cseri, PGYZ

2 thoughts on “Erdélytúra, 2. nap – a kitartás és toleranciaküszöb próbája

  1. Kellemes, tartalmas olvasvany volt a masodik napi elmenybeszamolo, telis tele vicces kifejezesekkel. Nem lehetne, hogy O irja tovabb is a beszamolot? :) . Kellemes turat kivanok minden resztvevonek! jouido

Leave a Reply to jouido Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>