Hét szó a gyógynövényekről avagy hogyan lehet a gyógynövények kapcsán (is) Erdély fantasztikusságáról beszélni

- Te, ez az előadás nem a gyógynövényekről kellett volna szóljon? -
kérdezem a mellettem ülő Kincsőt mikor már vagy öt perce zajlik Maczalik Ernő biológus előadása. Eddig ugyanis egy kedves és szenvedélyes, rajongói bevezetőt hallhattunk Erdély különlegességéről. Valakitől, aki igazán sokat járta itt a vidéket.
- És hogy mi köze mindehhez a gyógynövényeknek? – teszi fel a kérdést most már maga az előadó. Hát nyilván az, hogy itt a táj fantasztikusan gazdag gyógynövényekben. És ezután hallhattunk egy meglepő előadást a gyógynövények felhasználásának és kutatásának a történetéről. Néhány szó az előadásból:
  1. Canis merga
  2. Marcus Aurelianus császár háziorvosa
  3. Filibus
  4. Paracelsus
  5. Signatura – ezt az egyet megpróbálom reprodukálni, mert ez különösen tetszett: az a (történelmi…) elmélet, amely szerint a növény külleme, szine elárulja azt, hogy a növény mire jó. Például a dióbél, amely hasonlt. Az agyra. És tényleg, a dióolaj mai ismeretek szerint is késlelteti az érelmeszesedést, és ezáltal jó hatással van az agyműködésre.
  6. Drogéria
  7. Tinktúrák.
És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban volt teakóstolás is. Azok számára akik lemaradtak, de szeretnék otthon reprodukálni a Maczalik Ernő által összeálltott teát, itt a recept:
citromfű
sárkányfő (ez errefelé kevéssé ismert)
borsmenta
és egy kis orbáncfű, a színéért.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>