A reggeli ébredést nem siettük el. Tíz óra magasságában ébredt a csipet-csapat, akkor is csupa lehajtott fejű, álmos faceket láttunk. Az éjszakai „egyet maffiázunk”-ból lehet, hogy több is lett és jóóó későre aludt el a város. Egy finom kis reggeli, tej, tea után készen állt a csapat az utolsó nagy megmérettetésre, a Torpedós vetélkedőre.
Ahhoz képest, hogy hajnali 2 óráig bütykölt a társaság (makettezett), reggel 10 órakor már egymás bizalmát próbálgattuk.
Ma reggel ébresztés nélkül is (majdnem) mindenki felébredt, utána egy különösen sportos napköszöntő következett (fókamentés és lufiként használt gumikesztyűk 
).
Nagy ébresztés volt ma reggel! Ukulele- (bébigitár 
), ének- és csörömpölő-valami hanggal költöttük az embereket. Volt nagy lárma és Republiczene (jóóóóóóreggeltkivánunk!)
Hajnali 8:30-kor költöttek. Az álom még a szemünk sarkában volt, máris tornásztunk, egymás bokáját, fülét és orrát fogdosva. Örkény egyperceseire főztük a tojást, amíg kemény nem lett. Összecsomagoltunk és nekivágtunk a hegynek. Az erdőben reggeliztünk: szalonnát, főtt tojást, paradicsomot és még sok-sok fincsiséget.
Találkozási pont a csíkszeredai vasútállomás, délután négy órakor egy Erdély Elvarázsol plakát alatt vártuk az érkező diákokat Budapestről, Székelyudvarhelyről és Csíkszeredából. El is jött mindenki, aki bejelentkezett
Támogatóink:
