Nem vicceltek őseink, amikor azt hagyták hátra nekünk, hogy isa, por és hamu vagyunk…és gondoljunk bele, szombat van.
Gyermekprogrammal indult a nap, amit a felnőttek nehezen értettek. A programnak sikerességén túl, reméljük, több teret adnak gyermekeik foglalkoztatásának. A lényeg, a lényeg: a játék győzött!
Az Erdély Café idei programsorozatát záró délután előadásai a különböző irányú közösségi fejlesztések civil szempontú megközelítésének témája köré csoportosultak. A fenntartható holnapról, az erdélyi ifjúsági fővárosi kezdeményezésekről és a közösségi városfejlesztésről szóló előadások mindegyikéből egyértelművé vált, hogy a változásnak, amit a világtól vagy szűkebb környezetünktől elvárunk, mi magunk (egyenként és közösségként) kell elindítói legyünk mindennapi cselekedeteink, gondolataink, emberi viszonyulásaink szintjén.
Csibi Magor, a WWF (World Wildlife Foundation) Románia igazgatója arról beszélt, hogy a személyes életünkre negatívan kiható dolgok (a fogfájástól el egészen a globális környezetpusztulásig) megszüntetése legfőképp egyéni elhatározás kérdése. Mi magunk, akarunk vagy sem változni? Tudunk másképp cselekedni, mint ahogyan szoktunk? Olyan kérdések ezek, amelyeket senki nem tud megválaszolni helyettünk. Ha a válasz igen, akkor nem problémamegoldó elméleteket gyártsunk, hanem cselekedjünk egész életünkkel. Magor megjegyezte: az előadást hallgató sátornyi érdeklődő is nagy változtatásokra lenne képes, és abból kell kiindulnunk, hogy mindenki értékes ember.
Farkas Andrással, a Kolozsvár 2015 – Legyen Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa pályázat koordinátorával és Veres N. Tímeával, a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális és Ifjúsági Fővárosa programot szervező csapattaggal Boda Szabolcs, az Élő Erdély Egyesület elnöke beszélgetett arról, hogy helyi és regionális szinten, valamint konkrét megvalósításokként mit jelentenek ezek a projektek . Az Európai Ifjúsági Fővárs cím elnyerése Kolozsvárnak az európai köztudatban való újratérképezését jelentené. Továbbá, azt is, hogy ez egyedülálló alkalom a magyar és román ifjúsági civil szervezetek közös gondolkodásra és tervezésre serkentésében. A sepsiszentgyörgyi kezdeményezésben a fiatalok mozgósítása mellett ugyanolyan fontos szempont a városlakók helyi identitásának megerősítése az egymással való személyes találkozások által.
A közösségi városfejlesztésre az Udvarhelyen és Csíkszeredában már megvalósult jó példák ösztönöztek az érintett közösség véleményéből, valós szükségleteiből kiinduló további tervezésre. Csáki Rozália, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány igazgatójnak előadása a közterek (parkok, játszóterek) városlakói összefogásán és adományain alapuló Városi Kaláka program keretén belül megvalósuló felújításra nyújtott példát. Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnökének előadása a Csíkszeredában nemrégiben elhelyezett ruha-gyűjtő óriástárolók, biciklitartók példáján keresztül szemléletette a városlakók igényeit kielégítő sikeres megoldásokat. Az Élő Erdély Egyesület ősszel induló közösségi városfejlesztési projektje a különböző helyi érdekcsoportok ötleteinek, elképzeléseinek megvalósításához kíván segítséget nyújtani a helyi vállalkozókkal kialakított párbeszéd által. A lakosok aktivizálására sikeres megoldásként, a lakosság igényeire adott válaszként hangzott el a helyi kötődésüket felmutató programok szervezése.
A jóból is megárt a sok, a betűkből is sok. Kezdődik a záróbuli, sziasztok. Találkozunk a biciklitúrán!