Ma nekem is kell majd egy előadást tartani. Tulajdonképpen csak egy fél előadás, de mégis elsápadok arra a gondolatra, hogy vajon készültem-e eleget például a tegnapi, kürtöskalácsokról szóló előadáshoz képest. Hantz Péter nem csak, hogy bemutatta a kürtöskalács történelmi, földrajzi és molekuláris fizikai aspektusairól szóló kutatását az Erdély Caféban, de külön erre a célra hozatott helyi kürtösöket Lengyelországból, Szlovákiából, Németországból, Svédországból, Ausztriából. Nem tudom, hogy jutalomnak szánta-e azoknak, akik végighallgatták a tudományos okfejtést, hogy a végén a kiállított példányokat meg is lehetett enni, de finomak voltak, az biztos. És érdekes tudni, hogy – ha nem is igazán olyanok, mint az igazi, eredeti székely kürtöskalács, de másfele is vannak hasonló finomságok, ahol hasonlóképpen büszkék rá. Eredetiségről beszélve, Hantz Péter egy világpremierre is meghívta az – egyébként igencsak népes, és újságírókban bővelkedő – hallgatóságot. Az előadás alatt sült ugyanis -live- néhány kísérleti különlegesség. Mangós kürtöskalács. Nádcukros kürtöskalács. Xilites kürtöskalács. Pityókás kürtöskalács. Almalisztes kürtöskalács. Rizslisztes kürtöskalács. Bár a procedúra a vártnál tovább tartott, mert az original kürtöskalácsok nem akartak megkelni, az élmény mindent vitt. Kedvencem a mangós. Savanykás.
